2016. május archívum

Korrupcióvakság

Korrupcióvakság

Az emberek értik, hogy miről szól a jegybanki alapítványok botránya, de továbbra is létezik a korrupcióvakság jelensége a választók körében – erről Pulai András beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója szerint a Fidesz szavazók jobban elhiszik a saját politikai táboruk által kommunikált üzeneteket. „/ATV/

Történetesen azt, hogy korrupció mindig volt, a szocialista kormányok idején is létezett. Fideszék pedig tudnak kommunikálni. Eljutottak addig – legalábbis kommunikációs szinten,- hogy elismerik a „lopást”.Lázár János mondja a szöveget egyfolytában: A Fideszék lopnak. A szocik is loptak. Ezek is lopnak azok is loptak. Akkor ugye – folytatva az okoskodást – valahogy így fest a dolog: A szocik is loptak ezek is lopnak akkor inkább mi lopjunk mint hogy a szocik lopjanak.

Ahogy Pulai a közvélemény-kutatás adataira hivatkozva fogalmazott, az emberek nem felejtették el azokat a korrupciós jelenségeket, ügyeket amelyek annak idején voltak. Ezek szerint a korrupcióvakság valami olyasmit jelent, hogy az emberek egyenlőségjelet tesznek a szoclib kormányok idején történt korrupciós ügyek és a jelenlegi hatalom korrupciós ügyei közé. Népi nyelven szólva azt tartják „egyik kutya másik eb”. Így aztán nem is nagyon törődnek pl. az MNB körüli botránnyal , bár elítélik azt és többségében egyetértenek Matolcsy távozásának követelésével.

Látom, hallom a parlamenti felszólalásokat. Az ellenzéknek az MNB botránnyal kapcsolatos vádjaira, kormánypárti részről viszont vádként a nokiás doboz-ügyet és Simon Gábor kétszázmillióját emlegetik. Ilyen a Fidesz azaz a kormány kommunikációja. „Ha egy hazugságot sokszor sokáig hangoztatnak az emberek előbb utóbb elhiszik”./Lásd Goebbelsnél/Ugyanis az a bizonyos nokiás doboz nem létezett, azaz hazugság volt és a bíróság előtt visszavonásra került. Ez azonban már nem ment át a köztudatba, mint ahogy több hasonló felmentő ítélet sem/Lásd: Molnár Gyula Wiszkis-doboz-ügy stb./ Hagyó Miklós hűtlen kezelés miatt felfüggesztett börtönbüntetést kapott, csakúgy mint anno Várhegyi Attila Fideszes tisztségviselő 153 milliós kár okozásáért. Simon Gábort- mivel adótartozását befizette, pénzbüntetésre ítélték.

A korrupcióra vonatkozó „egyik kutya másik eb” felfogás az emberek tájékozatlanságából ered. Ebben persze ludas a média is, hiszen a – sokszor alaptalan – vádakról tudósítanak a felmentő ítélet kevésbé hír értékű főleg a Fidesz közeliek számára.

Nem voltak korrupció mentesek az un.„ ballibek”, sem bár ha jól megnézzük nem látszik olyan, aki a politikai pályafutásából gazdagodott volna meg. Ám van egy alapvető különbség. A szoclib. kormányok idején üldözték a korrupciót. Ha a szocikról derült ki törvénysértés, azok is megkapták a „méltó” büntetést. Zuschlag János hat év börtönt kapott, Simon Gábortól pedig megváltak szocialisták. Viszont a társadalmi veszélyessége sokkal nagyobb annak, ha a hatalom megvédi saját embereit, ha törvényt sértenek. Ebből fakad aztán a lényegesebb, a minőségi különbség az intézményesített, azaz törvényesített korrupció. Ezt Demján Sándor nagyvállalkozó és bankár úgy fogalmazta meg, hogy „Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik.” Bartus László újságíró pedig úgy jellemzi, hogy „ Valamikor többhetes oknyomozással lepleztük le az olyan bűncselekményeket, amelyeket ma a Magyar Közlönyben hirdetnek ki törvények formájában./ Lásd a különböző, – föld, trafik stb.- mutyinak nevezett törvényesített lopásokat, a közbeszerzés nélküli állami megrendelésekkel meggazdagodó „közelieket” a túlárazásokkal lenyúlt EU-s pénzeket, stb./

Ugyanis ahogy Chikán Attila a Corvinus egyetem professzora fogalmaz : „. nemcsak akkor van szó korrupcióról, ha valakinek közvetlenül a zsebébe teszik a pénzt, hanem akkor is, ha a közbeszerzések és egyéb eljárások során mindig ugyanahhoz a körhöz tartozók kapják a támogatást. Ez azért különösen káros a gazdaság számára, mert erőteljesen torzítja a versenyt. Hiszen annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ezeknél a nyerteseknél hasznosul társadalmi szempontból is a legjobban a pénz. E mellett a közvetlen gazdasági kár mellett felmérhetetlen az a negatív hatás, amit ez a gyakorlat a társadalom erkölcsi színvonalára, hangulatára gyakorol.”

A Fidesz – KDNP hatalom 2010 -es regnálása óta megfigyelhettük, hogy rafinált módon próbálták elfedni a különböző – trafik, föld, kaszinó, stb. – mutyik korrupciós jellegét. A jegybanki titkosítási törvény elfogadásával viszont egyértelművé vált, hogy Fidesz nyíltan a közpénzek ellopására alkotott törvényt. Az már más kérdés, hogy ezt az Alkotmánybíróság nem engedhette át, ugyanis túlzottan kilógott a /törvénytelenségi, azaz Alkotmány-ellenességi/lóláb.

„Kiperelés” avagy meddig közpénz a közpénz? II. rész

Kiperelés” avagy meddig közpénz a közpénz?

II. rész

A Fidesz – KDNP hatalom 2010 -es regnálása óta megfigyelhettük, hogy rafinált módon próbálták elfedni a különböző – trafik, föld, kaszinó, stb. – mutyik korrupciós jellegét. Most a jegybanki titkosítási törvény elfogadásával már egyértelművé vált, hogy Fidesz a közpénzek ellopására alkotott törvényt. Ezt viszont már„saját” Alkotmánybíróságuk sem engedhette át és kimondta, hogy a jegybank közfeladatot lát el, köteles átláthatóan működni, és akárhová is teszi a közpénzt, az közpénz marad.

Akkor most mi is a helyzet, azaz a „tényállás”? Ugyanis a Fővárosi Főügyészség elutasította az Együtt feljelentéseit, amelyet a MNB alapítványai ellen tettek. Az ügyészség tehát nem vette tudomásul, az AB határozatát. Mert ha az AB szerint a közpénz akkor is közpénz marad ha az alapítványokhoz kerül, akkor bizony alapos a gyanú a Magyar György ügyvéd által jelzett bűncselekmény, a hűtlen kezelés megvalósulására, az adatok titkosítására vonatkozó kísérlet pedig felér egy beismerő vallomással.

De ne higgyük, ám, hogy Fideszék annyiban hagyták az „Alkotmánybíróságuk” határozatát. Tudnak ők „kommunikálni”, azaz manipulálni. Ugyanis közben a postához hasonlóan titkosították az MNB cégeinek a gazdálkodását is –kivonták őket az infotörvény hatálya alól, vagyis azok megtagadhatják az MNB tevékenységére vonatkozó közérdekű adatok kiadását./ Ettől persze még megvalósulhatott a bűncselekmény. Más kérdés az, hogy az AB határozata értelmében ez a törvény is alkotmány ellenes. Bűncselekmény alapos gyanúja miatt elrendel nyomozás esetén pedig a bíróság kötelezheti őket az adatok kiadására /

Az ATV értesülése szerint a Fidesz és a kabinet egyelőre nem fél attól, hogy ráég az MNB- botrány. Úgy értékelik,hogy az átlagpolgárnak fogalma sincs, miről szól a történet, és a pénzügyi kultúra hiány miatt „az emberek agya ledobja a láncot” ha valaki százmilliárdokról kezd el beszélni nekik. Aztán meg házon belül sokan gondolják úgy, hogy az MNB-alapítványok tevékenysége bár néhol erkölcstelen, mégis jogszerű. Ebből fakadóan viszont ízlés dolga, ki hogyan közelít hozzá, illetve milyen hangosan artikulálja ellenérzéseit.”

A Fidesz – KDNP hatalom az emberi tájékozatlanságra építi politikáját. Aki nem tudja, hogy duplája vagy háromszorosa is lehetne a jövedelme és nyugdíja, az megelégszik az éppen csak a megélhetést biztosító vagy a létminimum alatti juttatással is. Csak emlékeztetőül: Demján Sándor ismert vállalkozó és bankár 2009 februárjában a TV nyilvánossága előtt kijelentette: „Ha végrehajtottuk volna a reformokat a mainak duplája lehetne a jövedelmünk”/A Gyurcsány kormány reformjairól van szó, melyet a Fidesz részben parlamenti leszavazással, részben pedig az AB segítségével a 2008-as szégyenletes népszavazással hiúsított meg/

Az emberek nem értik miről is szól a MNB botrány, nem értik ha milliárdokról beszélnek az okosok. Feltéve persze, ha egyáltalán eljutnak hozzájuk az erről szóló hírek. Csak emléketetőül: Az egy millió az tízszer százezer. Az egy milliárd pedig ezer millió. Az ellopott 260 milliárd az 260-szor 1000 millió. Ezen a pénzen nagyjából rendbe hozható lenne az egészségügy.

Ami az erkölcstelenséget és a jogszerűséget illeti. Az MNB és alapítványai jelzett tevékenysége, nemcsak „néhol”, hanem úgy egészében erkölcstelen és jogellenes. No már csak azért is, mert az elmúlt napokban éppen egy Fideszes tisztségviselő Deák Ferenc meggyőződését idézte, mi szerint: “nem lehet jogos, ami erkölcstelen. Ha pedig precedensnek tekintjük, hogy – az 1997-ben kezdődött és hat évig tartó büntető, majd polgári peres ügyben – Tocsik Márta ügyvédnő 804 milliós sikerdíjának nagy részét „a jó erkölcsbe való ütközés” címén fizettették vissza, akkor nemcsak az MNB alapítványok által szétosztott milliárdokra vonatkozó, hanem a Fidesz-KDNP kormány összes ilyen – olyan „mutyik” révén kötött szerződések is semmissé válhatnak.

A botrány egyik legtragikusabb fejleménye pedig az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – figyelmen kívül hagyva „saját” Alkotmánybírósága határozatát – kiállt Matolcsy mellett, sőt a Népszabadság forrásai szerint Áder köztársasági elnök kegyvesztetté válhatott , mert az AB elé küldte a jegybanki alapítványok pénzeinek titkosítását lehetővé tévő törvényt. Tehát “Orbán nem a pénzek elherdálója, hanem a titkok felfedéséhez hozzájáruló Áder ellen fordult” – azaz, egyetértett a közpénzek ellopásának törvényesítésével.

Matolcsy György pedig politikai blöffnek tartja az MNB és alapítványait érő kritikákat. nem tervezi lemondását, nem is érti az erre vonatkozó kérdést. / Ez megnyilvánulás pedig már kívül esik a józan ész határain, inkább bizonyos pszichológiai kategóriába tartozik/

Mindezek után elfogadható a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós véleménye, mely szerint a A Magyar Nemzeti Bank körül egyfajta bűnszövetkezet szerveződött – melynek eredménye a közpénz – 260 milliárd forint – ellopása.

Lentner Csaba, az egyik alapítvány, kuratóriumi tagja egy TV interjúban nyíltan kimondta, hogy „Az embereknek tudomásul kell venniük, mit akar a Fidesz, erre vannak az MNB-alapítványok, minden egyetemen azt kell oktatni, és a társadalommal is el kell fogadtatni, amit ő és Matolcsy gondol a világról, mert csak így nyerhet a Fidesz 2018-ban.

A cél tehát nem titkoltan a Fidesz-_KDNP hatalom fenntartása ha úgy tetszik bebetonozása. Erre kellenek a milliárdok. A cél pedig „szentesíti az eszközt”/Lásd: Machiavellinél/ történetesen a közpénz ellopását.
Ez már botrány a botrány hátán. Valószínűleg a még nagyobb botrány elkerülése végett – a nem szűnő ellenzéki nyomást és sajtóérdeklődést látva – a Fővárosi Főügyészség kedden / május 17-én/törvényességi ellenőrzési eljárást kezdett a Magyar Nemzeti Bank hat alapítványával szemben, amiért a közpénzből létrehozott szervezetek nem írtak ki közbeszerzéseket az amúgy botrányosan drága megrendeléseikre.

Tehát nem nyomozást rendel el bűncselekmény alapos gyanúja miatt, hanem „törvényességi ellenőrzési eljárást kezdett”.amiért legfeljebb a közbeszerzések értékének 15 százalékának megfelelő összegre bírságolhatják őket, plusz semmissé válik a szerződés. A lényeget tekintve ügyészi eljárás indul az ügy, azaz a bűnügy eltussolására. Na és persze a közvélemény „megnyugtatására” ténylegesen a lopásról való figyelem elterelésére.

És itt a happy end: Május19 -ki sajtóhírek szerint a miniszterelnöknek és környezetének “nagyon

nem tetszik” hogy a jegybanki alapítványokhoz botrányos ügyek kötődnek. Az ügyészség vizsgálatot indított, ezért Orbán már nem áll ki Matolcsy mellett, nem akar vele bukni, így a lap forrása szerint úgy fogalmazott: “védjék meg magukat, ahogy tudják.” happiend

Akkor tehát „ég és föld összeszakadva” mi meg így vagyunk eleresztve, azaz félrevezetve és „megnyugtatva” az Úr 2016. évének május havában.


„Kiperelés”, avagy meddig közpénz a közpénz? I. rész

Kiperelés”, avagy meddig közpénz a közpénz?

I. rész

A sajtó jóvoltából – legalábbis jogi értelemben- egy új kifejezés került a közbeszédbe és vált szállóigévé – a „kiperelés”. Ez nem a „beperelés” ellentéte, hanem lényegében beperelést jelent. Ugyanis lelkes és lelkiismeretes újságírók és mások a bíróságon beperelték a Magyar Nemzeti Bankot azért, hogy az bocsássa rendelkezésükre a közérdekű adatokat. A bíróság pedig kötelezte az intézményt az adatok kiadására. Így lett aztán hír, hogy „kiperelték” az MNB-től a közérdekű adatokat.

Fura dolog ez valahogy. Mert nem értem, hogy miért kellett perelni? Nyilván azért, mert nem adták ki. Kérésre sem adták ki. De miért nem adták ki? Erre a kérdésre a „kiperelt” adatokból kaptuk meg a választ.

Mert miről is van szó? A Magyar Nemzeti Bank – nagyrészt a devizahitelesek kárán keletkezett – 260 milliárd forint nyereséget – ahogy a HVG fogalmazott – „a jegybank alapítványi hálózata gátlástalanul osztogatta rokonoknak, barátoknak és így megvenni kívánt értelmiségi csoportoknak „. Támogatást kaptak egyetemek, hazai és határon túli alapítványok, jelentős összegek mentek megannyi – továbbra is ismeretlen magánszemélynek, de több száz millió ment projektek finanszírozására a VS.hu-t kiadó New Wave Productions Kft.-nek is. Az egyik alapítvány, amely kuratóriumi elnöke éppen Matolcsy György, tízmilliókkal szállt be a Matolcsy György gazdasági munkásságáról szóló könyv kiadásába, más nyelvre fordítására.

Az MNB elnöke vélhetően érezte, vagy a kisördög megsúgta neki, hogy ez valahogy így még sincs rendjén, mert – a Népszabadsághoz eljutott hírek szerint – a miniszterelnöknél lobbizott a jegybanktörvény módosítására, a titkosítás érdekében. Hogy mi? Titkosítás? Igen, titkosítás, azaz, olyan törvény megalkotását szorgalmazta, amely szerint a jegybanki alapítványokba kerülő közpénz „elveszíti közvagyon jellegét” Ezt azonban Orbán Viktor és kormánya egyenesben nem vállalhatta, ezért aztán Bánki Erik fideszes képviselő jegyezte a javaslatot. /Hogy jutott eszébe?/ A lényeg, hogy a Fideszes képviselők ahogy az lenni szokott, minden gondolkodás nélkül – mert Fideszéknél ez nem szokás – annak rendje és módja szerint meg is szavazták azt.

De mit jelent az, hogy a jegybanki alapítványokba kerülő közpénz elveszti közvagyon jelegét? Azt amiért Matolcsy úr a kormányfőnél lobbizott, hogy legyen titkos annak felhasználása, tetszés szerint legyen elkölthető és azt, hogy mire költötték ne ismerhesse meg a lakosság, azaz ne kelljen vele elszámolni, vagyis az elfogadott törvény a jegybanki közpénz ellopását tette volna lehetővé. És lássunk csodát, nem akadt egyetlen kormánypárti képviselő aki ez ellen fellépett vagy ellene szavazott volna.

Gulyás Gergely az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes frakcióvezető helyettes a Tv nyilvánossága előtt elismerte, hogy hiba volt ezt megszavazni, mert presztizsveszteséget jelenthet a kormány számára. Ennyi lenne? De mi járt a többi kormánypárti képviselő fejében? Nem tudták, hogy a jelzett törvényjavaslat megszavazásával a lopást törvényesítik? Gyanítom, hogy tudták. Ám vélhetően úgy gondolták, hogy feljogosítást kaptak a kétharmadtól, hogy ezt is megtehetik. Igen, megtehetik, mert ismerik a közvélemény-kutatási eredményeket, amely most is a Fidesz magas támogatottságát mutatja. Akkor tehát a választók többsége egyetért ezzel a döntésükkel. Valóban így lenne?

Emlékeztetőül:

– Az un. „őszödi” beszéde miatt és arra való hivatkozással Fidesz részről több feljelentést tettek és polgári pert is indítottak Gyurcsány Ferenc és társai ellen. Orbán Viktor anno büntető eljárást is kilátásba helyezett, mert szerinte a 2006 – os választások előtt eltitkolták, az államháztartási hiány – mutatókat.

A Fidesz részről folyamatos volt a lejárató mesterkedés. Már 2007-ben több mint száz „magánszemély”,polgári pert indított, akik kártérítést követeltek Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől és pénzügyminiszterétől, mert szerintük a 2006-os országgyűlési választások előtt nem tájékoztatták megfelelően a közvéleményt az államháztartás, a költségvetés helyzetéről és ezzel kárt okoztak… A bíróság 2009 júniusában keresetüket elutasítva kimondta, hogy”.. Gyurcsány Ferenc és munkatársai eleget tettek a közzétételi kötelezettségüknek, .. a bíró emlékeztetett arra, hogy a felperes magánszemélyek közül bárki kérhetett volna további részletes tájékoztatást a közérdekű adatokról közvetlenül a Pénzügyminisztériumtól, de nem éltek ezzel a lehetőséggel.

– 2010 februárjában a választási kampányban Navracsics Tibor – a Fidesz egyik vezető politikusa – a Népszabadságnak nyilatkozta: „Gyurcsány Ferenc az a politikai személyiség, aki alapvetően meghatározta a politikát az őszödi beszéddel és azzal, hogy a 2006-os választások előtt az államháztartási adatok eltitkolásával hazugságokra alapozta a kampányát.” Gátlástalanságukat mutatja, hogy Navracsics annak ellenére, hogy az elsőfokú bírósági ítéletet már ismernie kellett, szemrebbenés nélkül megismételte Orbán Viktor Hír TV beli nyilatkozatát.

Az MNB titkosítási törvény megszavazói vajon emlékeznek e arra, hogy 2009 májusában Orbán Viktor egy EP választási gyűlésen felelősségre vonással fenyegette meg a Bajnai – kormány válságkezelő költségvetésének készítőit, és az azt megszavazó /MSZP-SZDSZ/ képviselőket?

Változnak az idők és a helyzetek. A feljelentésről mindig szóltak a híradások, ám a felmentő ítélet már nem ment át a köztudatba. Így aztán a Goebbels-i lejárató propaganda kezükbe adta a kétharmadot.

Kategóriák