2016. december archívum

A „beszéd” és utóélete

A „beszéd” és utóélete

Részlet a Hazudott-e Gyurcsány c. könyvből

Idézet Botka László szegedi polgármester nyilatkozatából: /Népszabadság 2009. június 18./
Mennyire súlyos az őszödi beszéd hatása?
– Nagyon megdöbbentett a beszéd. Nem azon, amit mondott a miniszterelnök, hanem azon, amiért mondta. Nem értettem, miért és kivel akar háborúzni. Velünk? 2006-ban a frakcióban mindannyian pontosan tudtuk, hogy költségvetési kiigazításra van szükség. Sikerült elkerülnünk, hogy a Fidesz belekényszerítsen bennünket egy demagóg, “ki ígér többet a népnek?” stílusú kampányba. Azt ígértük, hogy az EU segítségével sosem látott mértékű fejlesztéseket valósítunk meg. A kampányban sikerült összehangolni az országos és a helyi célokat. Azért nyertünk, mert a választók a jövő pártjának tekintettek bennünket. Nem értettem, miért nem megyünk tovább azon az úton, hogy miközben szigorú költségvetési politikával helyreállítjuk az egyensúlyt, a településeken beindulnak a beruházások.”
– Le kellett volna mondania Gyurcsánynak az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után?
– Akkor úgy láttam, ez túlélhető. Ma is azt gondolom, ha a következő két-három év politikája eredményeket hozott volna, Őszöd már rég feledésbe merül.
Ön minek tulajdonítja az MSZP hitelének elolvadását?
– A baloldali értékrend az én értelmezésemben az, hogy hiszünk a társadalmi igazságtalanságok orvosolhatóságában. Az MSZP-ről azonban egyre inkább olyan kép alakult ki, hogy eszünk ágában sincs igazságosabbá tenni a társadalmat. Hogy az MSZP nemcsak építi, de szereti is a kapitalizmust. Nemcsak szükségszerűségből vezet be megszorításokat, hanem még élvezi is, miközben kioktatja az embereket, hogy csak magukra számíthatnak, az államtól ne várjanak semmit. A reformokban viszont kudarcot vallottunk. Az egészségügy átalakításában fél év alatt egymásnak ellenkező értelmű törvényeket hoztunk. Ez azt üzente, hogy nincs koncepció, világos irány és szándék.
– Ön befolyásos vezető volt az elmúlt években is. Mit tett azért, hogy más irányt vegyenek a dolgok?
– Az egészségügyi reform kezdetétől hangoztattam, hogy szövetségeseket kell találnunk az orvostársadalomban. Például az orvosegyetemek klinikai központjait meg kellett volna erősíteni külön fejlesztésekkel. Az egészségügy önmagában végtelenül igazságtalan rendszer, mert az egyén jövedelme, társadalmi pozíciója és a lakóhelye határozza meg, milyen ellátáshoz jut hozzá – a reformhoz lehetett volna támogatást szerezni. Gyurcsány Ferencet, még inkább azonban a környezetét, mindinkább áthatotta valami bizalmatlanság az MSZP-s polgármesterek iránt is. Mintha “ezek a nagyhatalmú, önálló polgármesterek” akadályoznának minden rendszerszintű átalakítást. Pedig nekünk kemény, következetes döntéseket kell hoznunk, amelyek gyakran sértenek személyes és intézményi érdekeket – az igazán jó polgármestereket azonban mégis újraválasztják. Lehetett volna köztünk szövetségeseket találni, de Gyurcsány rossz kompromisszumokat kötött a frakcióban és az SZDSZ-szel is. Egyre inkább szakmai érdekcsoportok alakították az akaratot, például az egészségügyben és az oktatásban.
– Mekkora felelőssége van ön szerint a történtekben az MSZP és az SZDSZ értelmiségi holdudvarának?
– Meglehetősen nagy. A szocialista párt az elmúlt húsz évből a tizenkettedikben van kormányon, még sincs az országban a valódi munkásnak, a valódi munkavállalónak valódi érdekképviselete. A közszféra és a MÁV szakszervezetei, amelyek az adófizetők pénzéből élők érdekeit képviselik, politikai megrendelésre megbéníthatják az országot, miközben a piaci szférában, akár a multiknál, akár a kis- és középvállalkozásoknál dolgozók érdekeit és gyakran kiszolgáltatott helyzetét nem hallja-látja senki. Én ebben látom a szélsőjobb megerősödésének okát: sokan elveszítették a hitüket abban, hogy a demokratikus intézményrendszeren belül lehet az ő érdekeiket képviselni.”

Kétségen kívül Botka László szavaiban van némi igazság. Megjegyezzük azonban a következőket:

– 1/Az un.”őszödi beszéddel”- előrébb részletesen foglalkoztunk. Egyetértünk azzal, ha a reformok sikeresek, nem tudta volna a Fidesz és a jobboldali média úgy felhasználni, mint ahogy tette. A kérdés azonban ennél sokkal összetettebb.
– 2/Olyan nagyszabású reform végrehajtásához, azonban mint az egészségügyé sokkal szélesebb társadalmi elfogadottság szükségeltetett volna, amely semlegesíteni tudta volna a Fidesz ellenpropagandáját. Ezt minden hadra fogható MSZP és SZDSZ aktivistának sokkal intenzívebben terjeszteni kellett volna. Mint előrébb már jeleztük, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tartott a Corvinus egyetemen egy grafikonokkal illusztrált, közérthető, nagy sikerű előadást, ami azonban a médiák ismert magatartása miatt nem ment át a köztudatba. A kormányoldal aktivistáinak pl. ezzel lehetett volna járni az országot minden helységben terjeszteni, úgy, hogy Pista bácsi és Mariska néni is megértse. Ne felejtsük azonban azt sem, hogy az EÜ reform megakadályozása az Alkotmánybíróság segítségével történt, amivel nem mehetett szembe a kormány!
– 3/A harmadik dolog, amely szerintünk a leglényegesebb: Nagyszabású reformokat nem lehet megvalósítani – kétharmados parlamenti többség hiányában – az ellenzék támogatása nélkül. Olyan ellenzéki magatartással, mint a Fideszé – „Ott tartunk be a kormánynak ahol tudunk”! – nem lehet sikeres reformot véghezvinni. Itt van előttünk a „Bezzeg ország”, Szlovákia példája. Ott, mint azt már előrébb jeleztük, az ellenzékben lévő Magyar Koalíció Pártja is megszavazta a reformintézkedéseket. Ellenben nálunk Fideszék, a 2006 nyarán benyújtott közigazgatási reformra vonatkozó javaslatot is megvétózták.

Figyeljünk Vásárhelyi Mária véleményére: Népszava 2009,10.03./
Kérdés:
Ennyire tehetségtelen lenne a baloldal?
„– Részben tehetségtelen, részben hiányzik belőle a baloldal egyébként nélkülözhetetlen jellemzője, az emberi szolidaritás. Bárkin bármikor túllépnek, senkiért nem állnak ki. Nemcsak a civilekért nem, hanem saját magukért sem. Erre Gyurcsány a legjobb példa. Hallották valaha, hogy a szocialista pártból bárki felemelte volna a szavát az ellen az emberhajsza ellen, ami Gyurcsány Ferenc ellen folyt az elmúlt években? Ez akkor is tűrhetetlen, ha nem a saját pártelnökükről van szó. Amit Gyurcsánnyal a Fidesz propagandagépezete művelt, az a legsötétebb időket idézi. Hiszen már régen nem politikusi minőségében, hanem emberi méltóságában gyalázták. Az egész családja a propagandagépezet áldozatává vált. Ez egy demokráciában tűrhetetlen. Ilyet csak a diktatúrákban csinálnak. És valljuk be, nem csak végignézte, hanem be is kajálta mindezt a magyar közvélemény jelentős része. Ezért egyszer még súlyos árat fogunk fizetni.”
Sajnos Vásárhelyi Máriának igaza lett

Almás 10 blogba bejegyezve 2016.december 27

Lázár Jani és az Alaptörvény

Lázár Jani és az Alaptörvény

Sajtóhír: Kioktatta Lázárt az Alaptörvényről a Független Diákparlament

Lehet, hogy Janink nem ismeri saját alkotmányukat vagyis Alaptörvényüket? Mert ugye az un. Alaptörvényben is benne vagyon – benne hagyták – az alapvető emberi jogok és szabadságjogok nagy részét, úgy mint a szólás és gyülekezési, meg hát a vallásszabadságot is Azért gyanítom, hogy Janink ismeri ezeket. Ám van egy alapvető probléma. Az, hogy Janink is mint a főnöke – a Centrális Erőtér feje – és a többi hajbókoló tisztségviselő m á s k é p p e n értelmezik a szabadságjogokat mint az a normális demokratikus államokban szokás. Ezért aztán gyakran előfordul, hogy az Alaptörvénnyel kerülnek összetűzésbe. Még az sem lenne tragédia, ha Janink meg társai elfelejtkeznek a”jónevelésről” azaz saját alaptörvényükről. A legnagyobb tragédia az, hogy ilyen alapon törvényeket is alkotnak. Így történt meg, hogy a közelmúltban a kormánypárti többség megszavazta és törvénybe iktatta, hogy a jegybanki alapítványokba kerülő közpénz „elveszíti közvagyon jellegét” Ez pedig a lopás törvényesítése Egytől egyik megszavazták a kormánypárti képviselők. Senkinek nem jutott eszébe, hogy azért ez már nemcsak, hogy sérti az Alaptörvényt, de ellenkezik a legalapvetőbb jogelvekkel és erkölcsi felfogással? Sejtem, hogy lehettek egypáran akiknek megfordult a fejében. Igen de nem lehet kilógni a sorból. Nem lehet mert ahogy Illyés Gyula fogalmazott “. ahol zsarnokság van, mindenki szem a láncban”

A frakciófegyelem kötelez. Nem ismer kivételt. A másik szempont meg a “közvélemény” A közvélemény pedig, azaz a lakosság többsége – legalábbis a kutatók szerint – mindezek ellenére támogatja őket, illetve támogatja pártjukat. Akkor meg nincs probléma nem szükséges figyelni holmi Alaptörvényre meg jogelvekre meg holmi erkölcsökre. Mehet minden tovább a Vezír mutatta irányba és úton.

Ám lássunk csodát! Az alkotmánybíróság megsemmisítette a jelzett törvényt, azaz kimondta, hogy a jegybanki alapítványokhoz kerülő közpénz nem veszti el közvagyon jellegét.

Ez azonban más kérdés és más lapra tartozik. Ezt a törvényt már “saját” Alkotmánybíróságuk sem hagyhatta érvénybe léptetni. Túlságosan kilógott a “korrupciós ló” lába.

Viszont nem lenne Fidesz ha annyiban hagynák a dolgot. Tudnak ők a joggal bánni..Körülbástyázzák egy másfajta törvénnyel azaz ahol lehet titkosítják a közpénzek útját vagy annak felhasználását.

A Fidesz-KDNP hatalom “eltörvényesítette” azaz elkobozta a magán-nyugdíj megtakarításokat, elvette – a többnyire rokkant emberektől – a trafikokat, a földmívesektől a földet,stb. Mindezekről nyilatkozta találóan Demján Sándor nagyvállalkozó, hogy “Nagy baj van abban az országban ahol a lopást a törvény rangjára emelik”

A tragédiák tragédiája viszont az, hogy a “közvélemény” mindezt figyelmen kívül hagyja, azaz a lakosság igen nagy része még mindig ezt a hatalmat támogatja. .

2016. december 13.

Egy kis méz a madzagon



Egy kis méz a madzagon

A nyugdíjasok – Fideszes szóhasználat szerint – a “nyuggerek”- legalábbis igen nagy részük – már 2010-ben is Orbánra szavazott, mert naivul azt hitte, hogy a Viktor majd visszaadja nekik a 13. havi nyugdíjat,- amit a Demján Sándor vezette un. „Reformszövetség” javaslatára a Bajnai-kormány elvett – Hiszen ő már 14. havit is ígért. Nem adta vissza. 2014-ben sem adta vissza. Esze ágában sem volt visszaadni. Közelednek a választások. Most a már jelzett 0,9 százaléknál többet Ígér fizetés emelést is ígér. A „nyuggerek” meg kapnak 10 ezer forintos utalványt karácsonyi ajándékként. Médiahada éjjel nappal azt táplálja a “zemberek” tudatába, hogy milyen jól élnek mert a gazdaság jól teljesít és jelentős lesz a bér növekedés. A lakosság elhiszi, mert más információt nem kap. Felmérések szerint az ellenzék hangja az emberek mindössze nyolc százalékához jut el.

Aki nem ismeri a közelmúlt történéseit, könnyen félrevezethető, bedől a Fidesz-KDNP hatalom hazug propagandájának és az ország vezetésére alkalmatlan vezetőket követi.

Aki meg nem tudja, hogy jövedelme – keresete, nyugdíja – a mainak duplája, sőt háromszorosa is lehetne, az megelégszik, sőt örül, hogy Orbán Viktor juttat neki pár forint többletet. A fentebb írtak alátámasztására olvasd a linken található blogot!

2016.december 01.

Az elmúlt ezer esztendő keresztény és magyar “sikereiről”

Az elmúlt ezer esztendő keresztény és magyar “sikereiről”

Részlet Lázár János Mezőtúron 2016.11.25. – én elhangzott „monológjából”.: „Csak azt tudjuk bizton, és nekünk, magyaroknak a múlt ezért különösképpen is fontos, hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e, és hogy mertek-e jó magyarokká válni. .”

Hogy is voltak azok a sikerek?

– 1241-ben Muhi – nál piszkosul elvertek bennünket a tatárok. Alig maradtunk páran. Páran sem maradtunk volt ha Batu Kán nem szalad haza a trónért.

– 1526-ban a törökök vertek el Mohácsnál., de nagyon – bennünket Oszt itten maradtak 150 évig. Pedig állítom, hogy a magyar vitézek többsége igen jó magyar és keresztény volt. De szegény II. Lajos király és Tomori Pál érsek mint szintén jó magyarok és keresztények nem voltak tisztában a helyzettel. Kevésnek bizonyult a regiment mert a Csákiak meg a hasonló “strómanok” nem küldték oda magánseregeiket Na meg a Pápa sem segített pedig tudhatta, hogy veszélyben vannak a magyar keresztények.

Ezen vereségek következtében igencsak megfogyatkozott a magyarság. Ezért aztán sorra telepítették be a környező országokból a népeket. Sok nemzetiségű ország lettünk. A telepesek nem voltak magyarok nem is mind volt keresztény, de becsülettel dolgozott és építette az országot.

– 1848. A szabadságharc “sikereit” a többségében nem magyar tábornokok vezetésével érte el az a hadsereg amelyben nem csak magyarok hanem egyéb nemzetiségűek is és nem csak keresztények hanem zsidók meg más vallásúak is harcoltak. Ám ennek ellenére a szabadságharc elbukott mert nem Széchenyire hanem Kossuthra hallgattunk.

– 1914. Első világháború. Hiába a nagy lelkesedés és a magyar és nem magyar bakák hősiessége, vereség és Trianon, az ország megcsonkítása lett a vége. „A Magyar Királyságot azaz un. Nagy-Magyarországot nem a párizsi azaz „trianoni” döntés, hanem a magyar uralkodó osztály nemzetiségeket elnyomó politikája számolta fel.” /Lásd: Csernok Attila Elherdált ország/

– 1941- 1945. A jobboldali vezetés – a keresztyén Horthy kormányzóval az élen – nem tanult az I. világháborúból, a II.- ba is belevitte az országot. Mindehhez képest Brassó ma magyar város lenne, ha Horthy Miklós II. világháborúból való kiugrása 1944 októberében sikerrel jár. Ám erre a lovastengerész alkalmatlannak bizonyult

– 1956. Eseményei. Kudarc vagy siker? Nézőpont kérdése. Egy biztos. Az eredmény: sok magyar és keresztény, és nem magyar ember oktalan halála.”1956 annyiféle, ahányan részt vettek benne./Göncz Árpád/

– Ami valóban sikernek számít. A magyar Nobel-díjasok. Lázár úr! Hány magyar Nobel-díjas van? Megmondom. 13. Azaz tizenhárom. Ezek ugye magyar Nobel- díjasok. Tehát a világ magyar Nobel-díjasokról beszél és nem keresztény és nem zsidó Nobel-díjasokról. Legfeljebb megjegyzik, hogy közülük 8. azaz nyolc zsidó származású. De figyeljen csak!

Czeizel Endre a Nobel-díjasok összehasonlítása során példaként elmondta, „nem véletlen, hogy sok köztük a zsidó származású, hiszen a zsidó kultúrában különösen nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, arra, hogy a gyermekekből kihozzák a maximumot. „Ismerek példákat arra, hogy zsidó családban nevelkedett roma gyerekek is kiváló tálentumokká váltak”

Ennyit az ezer esztendő magyar és keresztény sikereiről.

2016 december 1.

Kategóriák