2019. március archívum

A német megszállás évfordulójára

Március 19. A német megszállás évfordulója.

Apropó nem jó kifejezés a „megszállás” Baráti szövetséges bevonulása, nehogy Horthy kilépjen a háborúból. És persze Szálasi nemzetvezető, azaz nemzetvesztő hatalomra segítése. Mellesleg Horthy nevezte ki. /Lásd egy szemtanú és résztvevő Vigh Károly Ugrás a sötétbe c. könyvét./
1944 március 19. emlékezetes napként vonult be a saját történelmembe. Ezen a napon délelőtt harmadikos elemistaként társaimmal együtt ültem falusi iskolánk padjában, amikor nyílt az ajtó és belépett rajta egy német tiszt. Tanítónőnk, aki kiválóan beszélt németül elébe ment és pár perces beszélgetést folytatott vele.. Miután a tiszt távozott Ella néni mondá nekünk: Gyerekek pakoljatok össze, és menjetek szépen haza iskolánkat ugyanis lefoglalta a német hadsereg szálláshelynek. Majd valamikor, ki tudja mikor találkozunk. Természetesen hazamentünk. A faluban aztán sétáltak német katonák. Az utcán jött egy ilyen katona és én – szuverenitásom megsértése miatti tiltakozásom kifejezéseként – megdobtam őt egy csuporttal. /A csuport egy kis hant, azaz földdarabka/ Mit ad Isten az SS jelzést viselő német katona magyarul szólalt meg. /Biztos magyar sváb gyerek vótt/Azt mondta: ha nem maradok veszteg szétrúgja a .. a hátsómat. Kissé megszeppentem de büszkén siettem haza abban a tudatban, hogy megcselekedtem amit megkövetelt a haza!
A sors fintora, hogy pontosan egy évre rá – elűzve a németeket – 1945 március 19- én érkezett meg falunkba a szovjet hadsereg.

Közzétéve 2019. március 19.

a

Mit hazudott Gyurcsány?

Mit hazudott Gyurcsány?

/A Fidesz máig azt keresi mit hazudott Gyurcsány Ferenc/

Egyik volt munkatársam kedves történetével érzékeltetem a helyzetet. Történt az 1930-as évek táján, hogy – mint mesélte – családjukban voltak már hárman vagy négyen gyermekek, ám a mama ismét várandós lett. Amikor eljött a vajúdás ideje a papa gyorsan elszaladt a bábaasszonyért. Igen ám csakhogy a baba, azaz babák nem várták meg amíg a bábaasszony megérkezik előbb jöttek. A szomszédasszony segített és megszülettek az ikrek. Két fürgébb testvér azonnal szaladt az édesapjuk elé s már messziről kiabáltak neki:”Papa jöjjön már megvannak.”! Mire a papa.”Megvannaak? A zsellérember egyből kapcsolt, hogy itt nem egy gyerek született hanem legalább kettő, tehát egynél több. Azaz értelmezte a gyerekek szövegét „többesszám”. Reagálásában érzékelhető az aggodalom is, hogy bizony azokat el is kell tartani. Eddig a történet.

Az un. Pisa jelentés szerint a magyar diákoknak nem erőssége a szövegértés. Egyre jobban tapasztalom, hogy a felnőtt társadalom több eminens tagja sem mutat példát e tekintetben, amiből aztán igencsak furcsa történések lesznek. Hogy is mondta Gyurcsány Ferenc abban a „híressé”vált igazmondó őszödi beszédében? Ma már szinte mindenki tudja avagy úgy gondolja, hogy tudja. Úgymond egyszerű emberekkel, beszélgetve többen azonnal rávágják: „Hiszen maga mondta, hogy hazudott”. Ha rákérdeztem: no és mit hazudott, igencsak zavarba jöttek. Rajtuk nem is csodálkozom, viszont az már szégyenletes és káros, összezavarhatja az emberek tudatát ha egyes újságírók, sőt politikusok sem tudják azt a bizonyos szöveget értelmezni.

Gyurcsány Ferenc zárt körben elhangzott beszédének kiválogatott, összevágott részletei 2006. szeptember 17-én kerültek nyilvánosságra. Ismert médiaszociológusunk szerint „Ha egy újságíró ismerte az őszödi beszéd teljes szövegét és azt gondolta, hogy az a beszéd lényege, hogy »hazudtunk reggel, éjjel meg este«, akkor.. mindenképpen szerencsétlenül járt el… elképzelhető az is, hogy… szándékosan manipulált”. Tekintsünk most el a manipulációtól, ami egyértelmű, de itt a lényeg a „HAZUDTUNK” szón, azaz szövegen van. Nem azt mondta Gyurcsány hogy hazudtam, hanem azt, hogy hazudtunk. Tehát, többesszám. Ha ezt hallja zselléremberünk, akkor így reagál: Hazudtuunk? És azt kérdezi: kik is voltak azok , akik hazudtak? Erre a kérdésre a logikus válasz : Az egész politikai elit. Ám a mi /baloldali/ politikusunk meg így nyilatkozik: Aki a választók szemébe hazudott, az tehertétel a baloldalnak és érdemes visszavonulót fújnia,..” Tehát egyes számban fogalmaz, úgy tesz mintha hallomásból értesült volna a beszédről, holott a hallgatóság egyik tagja volt.

Napjaink példája: Az újságíró többek között megkérdezi egy fiatal demokrata politikustól, hogy az őszödi beszédről mit gondol? Válasz: ..Az őszödi beszédben 2006-ban és ma is egy felelősségteljes vezetőt hallok, akiben tombol a tenni akarás,….” Mire az újságíró: De ha egy politikus elismeri, hogy hazudott, honnan tudják a választók, hogy nem hazudik azóta is? A mi újságírónk ugyancsak egyes számot jegyez, tehát vagy nem ismeri a beszédet vagy nem tud szöveget értelmezni. Mindkettő szégyen rá nézve. Sorolhatnék még hasonló példákat.

Amint a címnél is jeleztem, a Fidesz máig azt keresi mit hazudott a Gyurcsány? Anno un.”baloldali” újságírókat is foglalkoztatta a kérdés. Egy idősebb sajtómunkás igencsak erősítette, hogy 2006-os országgyűlési választások előtt nem tájékoztatták megfelelően a közvéleményt az államháztartás, a költségvetés helyzetéről. A Fidesz részéről Áder János tett feljelentést a beszédre hivatkozva amit az ügyészség elutasított. Aztán ők is az államháztartási ügybe kapaszkodtak bele. Polgári perek zajlottak amit sorra elvesztettek.

Így vagyunk eleresztve őszödtől a szövegértelmezésig és tovább az Úr 2019.évének március havában. Közzétéve 2019.03.17.

a

Média ügyekről dióhéjban

Média ügyekről dióhéjban

“Egyenlő nyilvánossághoz jutás nélkül nincsenek szabad választások”/Vásárhelyi Mária/

Orbán Viktor minden pénteken a közrádióban beszél a néphez. Az ellenzék ilyen vonatkozásban szóhoz sem juthat. Egy felmérés szerint az ellenzék véleménye az ország lakosságának mindössze 8%-hoz azaz nyolc százalékához jut el. Egyes Fidesz tisztségviselők pedig képesek azt állítani, azaz hazudni, hogy az országban a baloldali média van túlsúlyban. Nem hogy most, de 2010 előtt sem volt igaz. Sőt még az un. független, avagy a “baloldali” média is besegített a Fidesznek. A még független legfőbb ügyész Kovács Tamás 2009-ben nyilatkozta: „A politikusok, elleni büntető eljárásokban csaknem egyforma arányban van ellenzéki és kormánypárti.. Ám ha kormánypárthoz tartozó ellen folyik eljárás, akkor azt az ellenzéki sajtó napirenden tartja, a másik oldalon ez nem jellemző. Nem akarom megítélni az úgymond “baloldali” sajtót, de nehogy az ügyészség sara legyen, hogy az egyik esetről írnak, a másikról meg nem.” Lásd: Zuschlag ügy: amit úgy felturbóztak, hogy az a látszat keletkezett: a korrupció csak a baloldalon létezett/..

Ugyanez a helyzet a rádió és TV esetében is. 2010 előtt minden hírhez – már már úgy tűnt, ha kellett ha nem – hozzátették: “A Fidesz szerint” ..és ezt követően elmondták, hogy ebben meg ebben a kérdésben mi a Fidesz véleménye.
Vásárhelyi Mária pedig többek között a következőket nyilatkozta 2009 októberében :”
Amit Gyurcsánnyal a Fidesz propagandagépezete művelt, az a legsötétebb időket idézi. Hiszen már régen nem politikusi minőségében, hanem emberi méltóságában gyalázták. Az egész családja a propagandagépezet áldozatává vált. Ez egy demokráciában tűrhetetlen. Ilyet csak a diktatúrákban csinálnak. És valljuk be, nem csak végignézte, hanem be is kajálta mindezt a magyar közvélemény jelentős része. Ezért egyszer még súlyos árat fogunk fizetni.”/Népszava 2009. 10.03./ 

A súlyos árat már rég óta fizetjük.

Ez a médiahelyzet kis hazánkban az úr 2019. évének március havában/Facebook bejegyzés 2019. március 08/

a

A nacionalizmus a népek megrontója II. rész

A nacionalizmus a népek megrontója II. rész.

Mai viszonyainkban minden jel arra mutat, hogy országunk helyzete az 1867-es körülményekhez viszonyítva nem javult, sőt rosszabbodott.

A pártállami időszakban nem volt helye nacionalista propagandának. A rendszerváltáskor viszont mindenféle náció előjött. A Csurka képviselte szélsőjobb és a Kisgazdapárt színében megjelent Torgyán féle nacionalista populizmus ellen Antall József még az „ügynök aktákat” is bevetette, ami semmit nem ártott nekik, de akkor még működött a társadalom immunrendszere és kiszavazták őket a Parlamentből.

Aztán jött a Fidesz „átváltozása”. A párt elnökévé választott Orbán Viktor felismerte, úgy juthat hatalomra, ha magát és pártját a magyar nemzet védelmezőjeként aposztrafálja, sőt azonosítja magát a nemzettel és a hazával. Első kormányzásuk idején a velük szemben kritikát megfogalmazók „lehazaárulózása” mindennapos gyakorlat volt. A 2006-os választási vereségük után pedig Orbán kijelentette: „ a haza nem lehet ellenzékben.”! Az ,„ott tartunk be a kormánynak ahol tudunk” a „minél rosszabb a népnek annál jobb nekünk” szlogenek jegyében – mivel a szoc.lib kormánynak nem volt kétharmada – 2006-ban a Parlamentben leszavazták a Gyurcsány-kormány államigazgatási, 2008-ban pedig az Alkotmánybíróság segítségével a szégyenletes népszavazással hiúsították meg az egészségügyi és felsőoktatási reformot. Az országnak okozott kár felbecsülhetetlen. Ekkor hangzott el – a népszavazás eredményére utalva – Orbán ominózus kijelentése, hogy „győztek a magyarok”. Ezzel egyértelművé tette, hogy a Fidesz elnöke azt tartja magyarnak, aki egyetért téveszméivel és rá szavaz. Egy sajátos öncélú nacionalizmust testesített meg, hiszen magyart magyarral fordított szembe, folytatódott és egyre erősödött a gyűlöletkampány a „nem magyarokkal” szemben.

Ilyen előzmények után lett 2010-ben a Fidesznek kétharmada. Ezt követően kisajátítva a közmédiát is, olyan médiabirodalmat hozott létre, amellyel minden kritikát képes lehengerelni, a lakosságot érdekeiknek megfelelően befolyásolni, jó részét  fanatizálni.

Így könnyen elhitették a néppel, legalábbis jelentős részével, hogy ők a nemzeti értékek védelmezői. Minden jelentősebb intézményre a nemzeti jelzőt akasztották, a trafik mutyi után még a dohánybolt is nemzeti lett. Nemzeti érdekre hivatkozva kobozták el a nyugdíj megtakarítást, csinálták meg a „föld mutyit” osztották fel saját oligarcháik között a föld nagy részét és sajátították ki a szövetkezeti vagyont. „Legyél nacionalista, vásárolj magyar árut”! Jelszóval kampány folyt és folyik a magyar termelők /valójában a Fidesz oligarchái/ támogatása céljából. Ám amint azt Balásy Zsolt elemző megfogalmazta: A magyar export a GDP közel 90 százalékát éri el. HA MINDENKI MINDENHOL HAZAIT VÁSÁROLNA, AKKOR MINDENKI MINDENHOL SZEGÉNYEBB LENNE. Tehát a magyar exportőrök is lehúzhatnák a rolót./Emlékeztetek Ditz úr 1867-es értékelésére./

A néptől kapott felhatalmazásra és a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva támadja Orbán az Európai Uniót. A 2014-es választási kampányban Debrecenben szónokolta: „Brüsszellel szemben is megvédtük az országot, …”Majd arra kérte az asszonyokat, hogy vigyék el az egész családot szavazni, mert: „A kommunisták mind ott lesznek, legyünk hát ott mi is! Orbán ezzel a szitokszónak számító kommunista jelzőt akasztotta mindenki nyakába aki nem őt támogatja. Forgács József szociálpszichológus szerint ami a Fidesz-tábort egyben tartja, az a nacionalizmus. Ebben a táborban úgy érzik, mások felelnek minden tragé­­diáért, akik elárulják az országot. E napokban az EU parlamenti választásokra készülve újította fel a Fidesz a Soros kampányt ami kiverte a biztosítékot a Fidesz pártcsaládjában is. Elkezdődött a végjáték?
Ez a helyzet kis hazánkban nacionalizmus tárgyában az úr 2019. évének március havában.

A nacionalizmus a népek megrontója I.rész

A nacionalizmus a népek megrontója. I. rész
A délszláv háború idején Sopronban és környékén magánházaknál tartottunk árubemutatókat. Egyik helyen a meghívott 15-20 fős társaságban – rokonok, barátok ismerősök között– a magyarokon kívül voltak német, szlovén, horvát, szerb, és szlovák/tót/ nemzetiségűek is. Éppen ennek kapcsán és egymásra nézve szóba került a délszláv háború. Ahogy mondták, addigi jó barátok, jó szomszédok estek egymásnak, és gyilkolták a szerbek a horvátokat és fordítva. A háborúskodás fő oka a szerb, horvát, bosnyák nacionalizmus amelynek becsült adatok szerint 300 000 halálos áldozata lett és sokak kényszerültek elhagyni szülőföldjüket.

Előttünk az ukránok és oroszok példája, akik a második világháború idején karöltve harcoltak a hitleri fasizmus ellen, napjainkban pedig egymást ölik csupán azért, mert az egyik orosz a másik ukrán. Mily szerencséje a népeknek, hogy volt a sok nemzetiségű Szovjetunió amely a legnagyobb áldozatot hozta a világuralomra törő, fajelmélettel párosuló nacionalista hitleri fasizmus megfékezése érdekében.

Mi magyarok is rég óta áldozatai vagyunk a nemzeti szűklátókörűségnek. Ebben valószínűleg szerepe volt és van az 1848-as szabadságharc leverésének. 1867- ben a kiegyezés évében jelent meg Heinrich Ditz bajor agrárgazdasági szakembernek a magyarországi gazdasági, társadalmi viszonyokat elemző munkája , melyben többek között a következők olvashatók: „A nemzeti tudat megerősödése gyakran vezethet a nemzeti szűkkeblűséghez. A magyar sokkal türelmetlenebb a nem magyar iránt, mint valamely más nép az idegen iránt. Először azt kérdezi, hogy az adott intézmény magyar-e és csak azután: jó vagy rossz? A magyar többet ér, mint a jó, és az idegen gyűlöletesebb, mint a rossz… Ez a szemlélet már sokszor volt hátrányos az országra és a jövőbeni fejlődésnek nem csekély mértékben akadályozója lehet. Magyarország szegényebb, mint lennie kellene. Szegényebb, mint akkor lenne, ha a jó idegennek adná az előnyt a rossz hazaival szemben. Gazdagabb lenne, ha felismerné, hogy az ország anyagi virágzása szükséges alapja a szelleminek, a kultúrának és a szabadságnak. Ha elfogadná, hogy Magyarország nemzeti léte és politikai önállósága is csak és csakis a virágzó népgazdaságból táplálkozhat. […]”

A magyar uralkodó osztály mindezt nem volt hajlandó tudomásul venni aminek aztán az ország látta kárát. Néhai dr. Csernok Attila Elherdált ország c. könyvében fogalmazta meg: „A Magyar Királyságot azaz un. Nagy-Magyarországot nem a párizsi azaz „trianoni” döntés, hanem a magyar uralkodó osztály nemzetiségeket elnyomó politikája számolta fel.” Az 1867-es kiegyezés idején a magyarok az ország lakosságának nem egész felét alkották csupán, de a nemzetiségi jogok rendezésére megalkotott XLIV. törvénycikkelyt nem tartották be. A soproni népszavazási példa bizonyítja, hogy ahol a nemzetiségek hazájuknak érezték az országot ott a Magyarországhoz tartozás mellett döntöttek. Ellenkező példa, hogy a Zágrábból – az olasz frontról hazaigyekvő – magyar katonáknak a zsúfolt vonattal szinte menekülniük kellett és csak erélyes puskatűz árán sikerült hazajutniuk./Mint ismeretes az olasz frontról hazatérő katonák magukkal hozták fegyvereiket/

Az első világháborút követően az egyre erősödő nacionalizmus oda vezetett, hogy zsidótörvények léptek életbe, amelyet aztán a holokauszt követett. Beléptünk a második világháborúba és segítettünk Hitlernek lerombolni a szovjet városokat és falvakat, legyilkolni a lakosság ezreit, amiért aztán igen súlyos árat fizettünk. Ennek ellenére a két bécsi döntéssel visszakapott területeket megtarthattuk volna és Brassó ma magyar város lenne, ha Horthynak sikerül a háborúból való kiugrás, ám erre a lovastengerész alkalmatlannak bizonyult.

Így vagyunk eleresztve kis hazánkban nacionalizmustól Horthystul együtt az úr 2019.évének március havában.

Közzétéve 2019. március 1-én

Zágrábból indult az utolsó katonavonat

Zágrábból indult az utolsó katonavonat

Amikor én megszülettem apám már megjárta az első világháborút. Miután az olasz fronton véget értek a harcok, özönlöttek haza a katonák. Ahogy apám mesélte a Zágrábban várakozó zsúfolásig megtelt katonavonatra, némi vasutas segítséggel utolsónak sikerült felkapaszkodnia. Elindult a vonat ahol aztán a különböző hadszíntérről érkezők egymásnak mesélték, hogy a háború alatt mi történt velük és társaikkal. Ott voltak a Pólából jött tengerészek is akik többek között elmondták, hogy Horthy Miklós /később Magyarország kormányzója/mint hajóparancsnok megtizedelte a fellázadt vagy fellázadni készülő tengerészeket. Ez a hír gyorsan elterjedhetett a horvát területeken mert – a magyar uralkodó osztály nemzetiségeket elnyomó politikája miatt egyébként is meglévő – magyar ellenes hangulat igencsak felfokozódott. Ezt erősítette meg egy másik katonatársuk aki elmondta, hogy fegyveres őrt kellett állítani a magyar orvosok védelmére akik horvát nemzetiségű sebesült katonákat láttak el. Ilyen szolgálatot látott el amikor a horvát sebesült katona óvatlan pillanatban elrejtett késsel vagy bajonettel le akarta szúrni az őt ellátó magyar orvost.Természetesen – ahogy mondta- le kellett ütnie őt. Aztán nemsokára a vonaton lévők is tapasztalhatták a felfokozódott magyar ellenes hangulatot. Ugyanis jött a hír, hogy „valakik”meg akarják állítani a katonavonatot. Természetesen ennek megelőzésére fel kellett készülni. Most is fülembe csengenek apám szavai: „Ahány puskacső kifért az ablakokon”. /Mint ismeretes az olasz frontról hazatérő katonák magukkal hozták fegyvereiket/Tehát erélyes puskatűz árán sikerült hazajutniuk. Eddig a történetek.

Tekintettel arra, hogy a mai hatalom láthatóan törekszik valamiféle Horthy kultusz felújítására, tanulmányoztam a ma fellehető – Horthy szerepével kapcsolatos – forrásmunkákat. Ezek szinte mindegyike – a történet hosszabb rövidebb leírása mellett – arról szól, hogy „a hiedelemmel ellentétben” Horthy Miklós nem vett részt a cattarói matrózlázadás leverésében. Vannak utalások arra, hogy nem is „tizedeltethetett” mert ő mindvégig a Cattarótól mintegy 600 kilóméternyire lévő Pólában tartózkodott.

No igen. Csakhogy az itt leírt történet nem a cattarói matrózlázadásról, hanem Póláról szól, ahol Horthy Miklós – a cattarói lázadás kezdetének napján –  1918február 1-jén Prinz Eugen csatahajó parancsnoka lett. Egyik forrásmunka idézi Horthy erről szóló visszaemlékezését.”Már az első estén, melyet a „Prinz Eugen” fedélzetén töltöttem, feltűnt nekem, hogy minduntalan „hurrá” kiáltásokat hallok. …. . Amikor éppen arra készültem, hogy lemenjek az üteghez, a lépcsőn egy matróz jött fel, aki engem nem vett észre és hangosan hurrázott. Én – nem nagyon gyengéden – visszapenderítettem oda, ahonnan jött. Azután elrendeltem, hogy az egész legénység nemzetiségek szerint elkülönítve gyülekezzék össze a különböző fedélzeteken. …Azt hittem, a magyarok lesznek legkevesebben. Meglepetésemre háromszázan álltak sorba. Ekkor megnyugodtam, mert tudtam, hogy uralni fogom a helyzetet.” Eddig a visszaemlékezés.

Horthy a Cattaróból jött táviratokból már értesült arról, hogy ott a matrózlázadás – mivel a legénység döntő többségében nemzetiségiekből állott – nemzetiségi lázadásba fordult. Ezért rendelte el a nemzetiségek szerinti gyülekezőt. De vajon elég volt ez az intézkedés a „helyzet uralására”? Aztán meg honnét kerültek elő többször is és váltak szállóigévé a „tizedelés” „megtizedelés” szavak? Nyilván a pólai tengerészek nem csak ott a vonaton, hanem családjaik, ismerőseik körében is elmesélték a történetet. Egyébként a cattarói lázadást nem kellett leverni, mert a lázadók látva a közben felsorakozott túlerőt önként megadták magukat.

Mindezek után IV. Károly 1918 február 27-én megelőzve több, idősebb admirálist Horthyt nevezte ki a flotta főparancsnokává, de az többé már nem futott ki a tengerre. Miután kimondatott, hogy a háborút elvesztettük, neki jutott az a „megtisztelő” feladat, hogy a flottát október 31-én átadja a frissen alakult délszláv államnak.

Közzétéve 2019. március 1-én

Kategóriák