2019. április archívum

Magyarország megítéléséről

 Magyarország megítéléséről

Április 22-én az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában – az EP választások kapcsán – Rónai Egon vendége volt Jeszenszky Géza az Antall-kormány volt külügyminisztere és Andor László egyetemi tanár közgazdász az MSZP 2010-2014 között az EU szociális ügyekért felelős biztosa.

A volt külügyminiszter többek között előadta, hogy 2000-2002 óta romlik Magyarország megítélése, mint ahogyan a politika is, az őszödi beszéd pedig „egy látványos fordulópont volt” és ha Gyurcsány Ferenc működése nem okoz annyi elégedetlenséget, akkor nincs a Fidesznek kétharmada.

Azt, hogy hogyan lett külügyminiszter a „Géza gyerek” azt neves humoristánktól – a megboldogult – Árkus Józseftől tudjuk. Ennek természetesen nincs jelentősége az ország megítélése szempontjából. Azt viszont, hogy mióta romlik Magyarország megítélése, a volt külügyminiszterrel ellentétben vitatom. Először is emlékeztetek az 1991 – ben kirobbant un. Kalasnyikov botrányra. Ekkor került nyilvánosságra, hogy Magyarországról 36 ezer Kalasnyikov-géppisztoly került a függetlenségre törekvő Horvátországba az akkor még hivatalos jugoszláv szervek megkerülésével és nemzetközi egyezmény megsértésével. Jeszenszky uram mint külügyminiszter először tagadta ezt, majd kénytelen volt beismerni. Sajtóhírek szerint a fegyverügylet rontotta az ország nyugati megítélését, veszélyeztette a vajdasági magyarságot, stb. Lehetne még sorolni, hogy az MDF kormány idején mi minden rontotta Magyarország megítélését.

Jeszenszky uram hivatkozik az őszödi beszédre és Gyurcsány Ferenc működését teszi felelőssé a Fidesz kétharmadáért. Mondhatnám azt, hogy ez „lejárt lemez”, de idézem – nem először és nem utoljára – Vásárhelyi Máriát. „Amit Gyurcsánnyal a Fidesz propagandagépezete művelt, az a legsötétebb időket idézi. Hiszen már régen nem politikusi minőségében, hanem emberi méltóságában gyalázták. Az egész családja a propagandagépezet áldozatává vált. Ez egy demokráciában tűrhetetlen. Ilyet csak a diktatúrákban csinálnak. És valljuk be, nem csak végignézte, hanem be is kajálta mindezt a magyar közvélemény jelentős része. Ezért egyszer még súlyos árat fogunk fizetni.”/Népszava 2009. 10.03./

Sajnálatos módon úgy látszik, hogy történész létére Jeszenszky uram is „bekajálta” mindezt és a súlyos árat bizony nagyon fizetjük.

Andor László közben – szintén az ország megítélésével kapcsolatban – azt mondta: a kilencvenes évekből is sok problémát „hurcolt magával” Magyarország, például az eladósodottság szintjét. Mindez igaz, de hozzá kell tenni azt, amit mostanában igen csak elfelejtenek a „szakértők”, hogy a 70- es években az olajválságok – az akkori tudósítások szerint – mintegy 20 %- al értékelték le a forintot és nyilván ennyivel növelték az államadósságot. Aztán, hogy a lakosság ne egyszerre érezze a veszteséget, kénytelen volt az akkori vezetés újabb kölcsönt felvenni. Megemlíthetjük azt a tényt is, hogy az EU elődje a Közös Piac leállíttatta az olasz marhaexportunkat – amit aztán a szovjetek vállaltak át – de sújtott bennünket a Nyugat embargó politikája is. Pontosan ezért kérhette volna az Antall-kormány az adósság legalább egy részének elengedését, de nem élt a lehetőséggel.

A műsorban egyébként – dicséretükre legyen mondva, mindketten – Jeszenszky Géza is meg Andor László is – kiálltak az Európában maradásunk mellett és erre biztatták a szavazókat is.

Így vagyunk eleresztve Magyarország megítélésével, az őszödi beszéddel és az államadóssággal az Úr 2019. évének április havában.

Kelt 2019. április 29.

a

Az a Kalasnyikov ügy

 

Az a Kalasnyikov ügy

1991. január 10-én hozta nyilvánosságra a belgrádi Politika Espress című lap, hogy Magyarországról 36 ezer Kalasnyikov-géppisztoly került a függetlenségre törekvő Horvátországba a hivatalos jugoszláv szervek megkerülésével.

A magyar kormány – Jeszenszky külügyminiszter úr – magyar sajtónak adott nyilatkozatával először tagadta ezt. Mint mondta „ Gyanús körülményekről értesültem, éppen a sajtóból, .. amelyek semmiképpen sem felelnek meg a tényeknek.”

Csak megjegyzem, hogy ez ugye hazugság volt és nem értem, hogyan is gondolhatta Jeszenszky uram külügyminiszterként, hogy ezt csak úgy le lehet tagadni? Annál is inkább mert az MTI szerint a jugoszláv parlament külügyi bizottságában február 5-én elhangzott: „Jeszenszky Géza külügyminiszter közölte Jugoszlávia budapesti nagykövetével: a vizsgálat során megállapították, hogy a magyar kormány tudta nélkül tízezer Kalasnyikov típusú fegyvert adtak el Jugoszláviának.” /Akkor még Horvátország nem volt független/Ebben ugye megint csak hazugság van. Mármint, hogy a fegyvereladás a magyar kormány tudta nélkül történt. Boros Péter aki 1991-ben már belügyminiszter volt a Népszabadságnak elismerte: a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkáraként ő vezette-e azt a bizottságot, amely a fegyvereladásokat engedélyezte. Mindezeket csak megerősíti az a tény, hogy az ügyben később folytak parlamenti és egyéb vizsgálatok mivel a fegyverekért járó pénz egy része hiányzott. Ennek a végén 1999- ben az ügyészség hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a Technika Külkereskedelmi Vállalat volt vezérigazgatóját, akit végül bűncselekmény hiányában felmentettek. Neves ügyvédünk véleménye szerint maga a fegyverüzlet – csakúgy, mint az évekkel később indított büntetőeljárás – politikai színezetű. Jelezte: 1990 őszén miniszteriális szinten döntöttek arról, hogy nincs akadálya a Horvátországba történő fegyvereladásnak, és ugyancsak politikusok állapodtak meg az árról, illetve a mennyiségről.

A fegyverügylet – ahogy egy elemző/Juhász József/ értékelte – rámutatott az új külügyi kormányzat kezdeti botladozásaira, felkavarta a magyar– jugoszláv–szerb–horvát négyszög kapcsolatrendszerét, rontotta az ország nyugati megítélését, veszélyeztette a vajdasági magyarságot és egy időre béna kacsává tette a magyar Balkán-politikát – miközben a mérleg másik serpenyőjébe igazából csak annyit tehetünk, hogy javította Magyarország horvátországi presztízsét.

Így aztán sorra érkeztek a tiltakozások, például a szövetségi kormány február 4-i hivatalos jegyzéke, amely méltányolta ugyan a február 2-i magyar kormánynyilatkozat beismerését és az ügy kivizsgálására tett lépéseket, de kiemelte a fegyverszállításoknak a nemzetközi jogba ütközését és óvott a jugoszláv belügyekbe való beavatkozástól.

Horvátország 1991. június 25-én vált függetlenné, amit a Jugoszláv Néphadsereg beavatkozásának nyomán négy év háborúskodás követett.

Kelt 2019.04.29.

a
Kategóriák