Magyarország megítéléséről

 Magyarország megítéléséről

Április 22-én az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában – az EP választások kapcsán – Rónai Egon vendége volt Jeszenszky Géza az Antall-kormány volt külügyminisztere és Andor László egyetemi tanár közgazdász az MSZP 2010-2014 között az EU szociális ügyekért felelős biztosa.

A volt külügyminiszter többek között előadta, hogy 2000-2002 óta romlik Magyarország megítélése, mint ahogyan a politika is, az őszödi beszéd pedig „egy látványos fordulópont volt” és ha Gyurcsány Ferenc működése nem okoz annyi elégedetlenséget, akkor nincs a Fidesznek kétharmada.

Azt, hogy hogyan lett külügyminiszter a „Géza gyerek” azt neves humoristánktól – a megboldogult – Árkus Józseftől tudjuk. Ennek természetesen nincs jelentősége az ország megítélése szempontjából. Azt viszont, hogy mióta romlik Magyarország megítélése, a volt külügyminiszterrel ellentétben vitatom. Először is emlékeztetek az 1991 – ben kirobbant un. Kalasnyikov botrányra. Ekkor került nyilvánosságra, hogy Magyarországról 36 ezer Kalasnyikov-géppisztoly került a függetlenségre törekvő Horvátországba az akkor még hivatalos jugoszláv szervek megkerülésével és nemzetközi egyezmény megsértésével. Jeszenszky uram mint külügyminiszter először tagadta ezt, majd kénytelen volt beismerni. Sajtóhírek szerint a fegyverügylet rontotta az ország nyugati megítélését, veszélyeztette a vajdasági magyarságot, stb. Lehetne még sorolni, hogy az MDF kormány idején mi minden rontotta Magyarország megítélését.

Jeszenszky uram hivatkozik az őszödi beszédre és Gyurcsány Ferenc működését teszi felelőssé a Fidesz kétharmadáért. Mondhatnám azt, hogy ez „lejárt lemez”, de idézem – nem először és nem utoljára – Vásárhelyi Máriát. „Amit Gyurcsánnyal a Fidesz propagandagépezete művelt, az a legsötétebb időket idézi. Hiszen már régen nem politikusi minőségében, hanem emberi méltóságában gyalázták. Az egész családja a propagandagépezet áldozatává vált. Ez egy demokráciában tűrhetetlen. Ilyet csak a diktatúrákban csinálnak. És valljuk be, nem csak végignézte, hanem be is kajálta mindezt a magyar közvélemény jelentős része. Ezért egyszer még súlyos árat fogunk fizetni.”/Népszava 2009. 10.03./

Sajnálatos módon úgy látszik, hogy történész létére Jeszenszky uram is „bekajálta” mindezt és a súlyos árat bizony nagyon fizetjük.

Andor László közben – szintén az ország megítélésével kapcsolatban – azt mondta: a kilencvenes évekből is sok problémát „hurcolt magával” Magyarország, például az eladósodottság szintjét. Mindez igaz, de hozzá kell tenni azt, amit mostanában igen csak elfelejtenek a „szakértők”, hogy a 70- es években az olajválságok – az akkori tudósítások szerint – mintegy 20 %- al értékelték le a forintot és nyilván ennyivel növelték az államadósságot. Aztán, hogy a lakosság ne egyszerre érezze a veszteséget, kénytelen volt az akkori vezetés újabb kölcsönt felvenni. Megemlíthetjük azt a tényt is, hogy az EU elődje a Közös Piac leállíttatta az olasz marhaexportunkat – amit aztán a szovjetek vállaltak át – de sújtott bennünket a Nyugat embargó politikája is. Pontosan ezért kérhette volna az Antall-kormány az adósság legalább egy részének elengedését, de nem élt a lehetőséggel.

A műsorban egyébként – dicséretükre legyen mondva, mindketten – Jeszenszky Géza is meg Andor László is – kiálltak az Európában maradásunk mellett és erre biztatták a szavazókat is.

Így vagyunk eleresztve Magyarország megítélésével, az őszödi beszéddel és az államadóssággal az Úr 2019. évének április havában.

Kelt 2019. április 29.

a

Hozzászólások lezárása.

Kategóriák