„ Nyócévezés”

                                               „ Nyócévezés”
2016 október 20

Orbán Viktor kormánya az „ál népszavazási” kampányban ismét elővette a már jól bevált Goebels-i módszert / ”Egy hazugságot addig kell ismételni, amíg a nép igaznak nem hiszi”/A Fideszes aktivisták, akik „nemmel”szavazásra buzdították az embereket előszeretettel „nyócéveztek”. Gyanítom, hogy egyik-másik fiatalabb hölgy-aktivista nem is tudta mit jelent, de hát az eligazításon azt hallották azt kell mondani, hát mondták.

De mit is jelent a „nyócévezés”? A Fidesz retorika szerint a nyolc év – azaz 2002 és 2010 közötti években – az un.”ballib” /Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai/ kormányok eladósították, tönkretették az országot. A Fidesz a magyar nagytőke segítségével kiépített média hadával ezt sulykolta a lakosságba és mivel a demokratikus kormányok – jórészt a közbejött világgazdasági válság okozta megszorítások miatt- nem tudták kellően ellensúlyozni a hazug propagandát – el is érte a kívánt eredményt. A tájékozatlan tömegekbe mélyen beivódtak a jelzett hazugságok azaz, hogy a baloldali kormányok tönkretették az országot. A Fidesz-KDNP hatalom minden kritikára a „nyócévezéssel” válaszolt és még hat éves regnálásuk után is ezt szajkózza. Még bizonyos „ellenzéki”politikusok is hajlamosak elfogadni, hogy a baloldali kormányok rossz kormányzása tette lehetővé a Fidesz kétharmadát./ Innét aztán az un. „gyurcsányozás”/

De mi a valóság? Mi és miért történt az un.”nyócév”alatt? Hogyan indult az a bizonyos nyolc év?

A F. Times londoni lapban jelent meg – az Orbán Viktorral készített interjú bevezetőjeként – 2009 februárjában: ”Orbán Viktor kormányát független közgazdászok bírálták, amiért pénzszórással fejezte be megbízatását. Ez előkészítette a talajt a következő szocialista kormányok számára a mértéktelen hitelfelvételekhez, amelyek hozzájárultak Magyarország jelenlegi pénzügyi válságához.”

Miről is van szó? Az Orbán – kabinet, félve a választások elvesztésétől, 2001 – 2002 – ben nagyvonalú „osztogatásba” kezdett. Lásd: a 12 állami gazdaság /törvénytelen/ elprivatizálása sok milliárdos hitelgaranciával, aztán „Szekércsárda ügyek”, vagyis fedezet nélküli hitelek nyújtása „közelieknek”, bevezették a 30 milliós kedvezményes lakáshitel akciót, jelentősen növelték a köztisztviselői béreket és még nyugdíjat is emeltek. Ugyanakkor „elfelejtették” fizetni a kismama pótlékot és a rendvédelmiek ruhapénzét. Ezeken kívül: – az EU – s követelményeknek megfelelően, az államháztartási hiányba, a Medgyessy – kabinetnek már be kellett számítani az autópálya építés költségeit, a több százmilliárdos állami garanciavállalást, amit az Orbán – kormány kötött és ugyan úgy, mint az autópálya kiadásokat- megsértve az államháztartási törvényt a költségvetésen kívül kezelt. Mindez a szakértők szerint mintegy 300 milliárdos plusz terhet rótt az államháztartásra, a Medgyessy – kormány büdzséjét terhelte.

Mint ismeretes a Medgyessy – kormány ennek ellenére 50 %- al emelte a közszféra dolgozói béreket, egy tételben egyetemlegesen kifizette az Orbán-kormány által elvett nyugdíjakat, emelte a családi pótlékot és egyéb jóléti intézkedéseket hajtott végre.. A versenyszférában is jelentősen emelkedtek a bérek. A lakosság azt remélte, hogy mindössze akarni kell, és folytonos lesz a jövedelmek rohamos emelkedése. Azonban rövidesen egyensúlyi problémák jelentkeztek, a kormány megszorításra és hitelfelvételre kényszerült. /Orbán Viktor mondta a Batthyány körben: „A 2002-ben hatalomra került kormány politikai bűnt követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott.” Ha ez igaz, akkor a Fidesz „bűnrészese” a Medgyessy- kormánynak, hiszen ezen kiadásokat a Parlamentben megszavazta /

Elterjedt és elfogadottá vált egy olyan felfogás, hogy a gazdaság teljesítménye nem tudta fedezni a jóléti kiadásokat.

A kérdés az, hogy miért nem tudta? Tudta volna?

Erre nem mástól mint – Orbán Viktor „jobbkezétől „- Matolcsy Györgytől kaphatunk választ. Attól a Matolcsytól, aki jelen időszakban a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Egyszóval Matolcsy uram többek között a következőket írta le 2004-ben: „ 2002 és 2003 együtt negyvenszázalékos reálkereset-emelkedést hozott a közszférában, és közel harmincszázalékos növekedést a gazdaság egészében… Nem kell megijedni a növekvő inflációtól és az emelkedő államadósságtól, mert beindul az európai konjunktúra, és az majd megjavítja szépen a magyar makrogazdasági adatokat. Tanácsolta Medgyessy Péter miniszterelnöknek / vg. hu 2004. 1. 21./

Gazdasági elemzők szerint azonban: „Magyarország nem tudott profitálni az európai fellendülés hasznából, mert a Járai vezette Jegybank …rabul ejtette a magyar gazdaságot.” Indokolatlanul magasan tartotta az alapkamatot, ami plusz terhet jelentett a gazdaságnak, növelte a költségeket és a hiányt, – főleg a kis és közép vállalatokat sújtotta és ennek lett következménye, hogy a lakosság svájci frank-alapú hitelekben eladósodott”/Járai Zsigmond az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, majd 2001március 1. – 2007március 1-ig az MNB elnöke/.

Békesi László volt pénzügyminiszter 2004 – ben a 168 Órának nyilatkozta:” A kormány tehetetlenül áll az elhibázott monetáris politikát űző Jegybankkal szemben. A Jegybank sorozatosan követ el elképesztő szakmai hibákat, többnyire politikai célzattal. Ki sem mutatható az utóbbi három évben hány ezermilliárdos kárt okozott a Jegybank a magyar gazdaságnak.”

Ezek után kimondható, hogy nagy hiba és felelőtlenség olyan embert a független Jegybank élére állítani, aki szakmailag alkalmatlan a feladatra, mert nagy károkat okoz az országnak. Ha pedig, mint a szakértők fogalmaztak „politikai rosszakarat” állott a háttérben, tehát Járai, mint Fidesz pártkatona tudatosan, nagy károkat okozva tett keresztbe a kormánynak, és a magyar gazdaságnak, az meg súlyos bűn a magyar néppel szemben.

A „nyócévezés” következő fejezetét a 2006-2010 év közötti időszak eseményei jelzik.

Fideszék a 2006-os választások elvesztése után nem titkoltan fogadkoztak: „Ott tartunk be a kormánynak, ahol tudunk!”E politika jegyében akadályozták meg a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által az un. „őszödi beszéd”-ben meghirdetett reformokat. Erre utalva nyilatkozta Demján Sándor – közismert nagyvállalkozó és bankár – 2009 februárjában: „Ha végrehajtottuk volna a reformokat a jelenleginek duplája lehetne a keresetünk”

Miről is van szó? Elsősorban az államigazgatási, a felsőoktatási és az egészségügy reformjáról. 2006 júliusában,– mivel Gyurcsányéknak nem volt 2/3-os többsége a parlamentben, a Fidesz – érdemi indoklás nélkül – leszavazta az ehhez szükséges alkotmánymódosító javaslatot, amellyel évi 4-500 milliárd forint többletkiadásra kényszerítette Gyurcsány Ferenc kormányát.

Mint köztudott, Orbánék a felsőoktatási és egészségügyi reformot- az Alkotmánybíróság segítségével- a 2008-as szégyenletes népszavazással akadályozták meg. Ma már látható, hogy mekkora a kár amit okoztak Ha 2009-ben duplája, ma már triplája lehetne a keresetünk na és persze a nyugdíjunk.

Lehet „nyócévezni”!

Hozzászólások lezárása.

Kategóriák