Továbbra is diszkrimináció?

Továbbra is diszkrimináció?

Gyurcsány Ferenc facebook bejegyzésében leírja, hogy Cambridge-ben a King’s College-ban tartott előadást követően az ott tanuló magyar diákokkal sörözött. Azt tapasztalta, hogy„ miközben élénken foglalkoztatja őket a politika, nem mennek el szavazni. Az ok egyszerű. Bejutni a londoni nagykövetségre és vissza az 20 fontba kerül. Az nekik egy heti kaja pénz. Ezt viszont nem engedhetik meg maguknak.”

Pedig Cambridge és London közötti távolság autóúton „csak” 102 km. Egyik közeli hozzátartozónk Edinburgban él. Neki is Londonban kellene szavaznia. Autóval a távolság 666,5 km. Az előbbi példa alapján neki legalább 120 fontjába kerülne. Másfél hónapi kajapénz. Ő még annyira sem engedheti meg magának.

A választási eljárási törvény ugyanis az Erdélyben élő magyaroknak engedélyezi a levélben történő szavazást, de nem teszi lehetővé ugyanezt a külföldön dolgozó magyaroknak. Egy magánszemély indítványozta, az Alkotmánybíróságnál ennek megváltoztatását. Az AB 2016. áprilisi döntése szerint azonban „nem alkotmányellenes, hogy a választási eljárási törvény tiltja a levélben szavazást a külföldön dolgozó magyaroknak.”

A sajtónak nyilatkozó külföldön dolgozó magyarok sokan épp a bürokratikus nehézségek miatt mondanak le a szavazásról. Az ÁB döntése magán a testületen belül sem talált egyetértésre. Ötnek volt „külön véleménye. Közülük Stumf István nyilatkozta: ”Meg vagyok győződve arról, hogy a választási eljárási törvény indokolatlanul korlátozza a hazai lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választók választójogát, vagyis diszkriminálja őket. Azokat a magyar állampolgárokat, akik immár jelentős számban (nemritkán kényszerűségből) hagyják el a hazájukat
Balsai István alkotmánybíró szerint
viszontaki elmegy külföldre dolgozni, attól elvárható, hogy a szavazás napján jöjjön haza vagy menjen be a magyar követségre szavazni. Ezt viszonylag olcsón meg tudja tenni.” Balsai uram bizonyára nem ismeri a külföldi viszonyokat. 

Tóth Zoltán választási szakértő vetette össze az AB döntését az Alkotmánnyal.” A választójog egyenlőségének elve azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanannyi szavazata van, minden szavazatnak ugyanannyit kell érnie, és a választójog gyakorlásával kapcsolatos jogoknak is egyenlőnek kell lennie. Az Alkotmánybíróság döntése ez utóbbiba beleütközik..”

Erkölcsileg helyes és igazságos a magyar választási rendszer.“Ezt viszont Magyarország miniszterelnöke jelentette ki éppen tegnapelőtt.
Ezek szerint a miniszterelnök úrnak az erkölcsösségről és az igazságosságról alkotott véleménye eltér a közfelfogástól. Igazságosnak /és erkölcsösnek/tartja, hogy „ A kormány házhoz megy a határon túliak szavazatáért, ezzel szemben a külföldön élőket arra kényszeríti, hogy akár több ezer kilométert utazzanak a külképviseletekig.” Igazságosnak tartja továbbá, hogy olyanok is szavazhatnak akik sosem éltek Magyarországon és nem viselik választásuk következményeit.

Mint ismeretes a miniszterelnök úr szereti megmondani, hogy ki a magyar, ki a keresztény, ki a kommunista/mindenki aki nem vele ért egyet és nem rá szavaz/ sőt azt is, hogy ki a bűnös. A közfelfogás szerint ez nem erkölcsös dolog és nem is igazságos.

Ez a helyzet kis hazánkban és külföldön, az úr 2017.évének november havában.

Kelt:2017.november 12.

Hózzászólás írása

Be kell jelentkezned a hozzászólás írásához.

Kategóriák